Az utóbbi években a magyar filmek minősége rohamos javulásnak indult, nem véletlen a két Oscar-díj sem, ami a Saul fiához és a Mindenkihez köthető. Ezekben a sikerekben nagy szerepet játszik a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Filmalap, amik nagyobb pénzbeli szabadságot adnak a készítőknek, igaz ennek elnyeréséhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, az előre megadott témákról készülő projektek nagyobb támogatást várhatnak. Éppen ezért érdekes, hogy a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) (szerk.: RLSM) nem részesült hasonló támogatásban, hiszen Schwechtje Mihály első nagyjátékfilmje egy borzasztóan aktuális és egyben alulreprezentált témát helyez a terítékre: az internetes szexuális zaklatásokat. A közösségi média személyiségtorzító és közösségbefolyásoló mivoltáról sem rest beszélni a film, ami az alacsony költségvetés ellenére is képes megtalálni a tökélete, emberi hangnemet a sztori elmesélésére. Igaz, már lassan egyéves filmről beszélünk, de jelzem, spoilerek következnek!
Betekintést kapunk egy tízedikes diáklány, Eszter (Herr Szilvia) magánéletébe, aki mintegy kívülállóként szemléli az osztálya történéseit, ugyanis amíg a többiek előszeretettel beszélgetnek a csajozásról/pasizásról, ő inkább a Manga világában talál önmagára. Vannak barátai, de mégsem osztálykedvenc, mondhatni, csak úgy eltűnik az emberek forgatagában. Különös kapcsolatot ápol viszont angoltanárával, akinek távozási híre megrendíti Esztert és legjobb barátnőjét is. Eszter viszont aznap este még kap is egy e-mailt Csaba bától (Polgár Csaba), és a kapcsolatuk innen egészen bizarr vizekre evez. De ki tudhatja biztosan az internet sötét bugyraiban, hogy kivel is beszél valójában?
Beszéljünk egy kicsit az Y generáció internethasználatáról, ugyanis ez a film egyik fő csapásiránya. A közösségi médiát életvitelszerűen használó fiatalok aránya egészen elképesztő mértékeket ölt, és míg sokan úgy látják, hogy ez a korosztály már internetes bennszülöttként cseperedett fel, mégis sok veszély leselkedik rájuk az online térben. Ebben szerepet játszik fiatalságukból adódó naivitás is, ám az szerintem sokkal nagyobb probléma, hogy nincsen kellő mértékű felvilágosítás a korosztály számára igazán fontos témákban. A szexuális felvilágosítások nem követik a generáció igényeit, az internet veszélyeiről való tájékoztatás pedig jóformán a nullához konvergál, ugyanis az idősebb korosztálynak - akik az oktatók nagyobb hányadát kiteszik -, valódi ismeretük sincsen a témában. A fiataloknak nincs tudásuk az adataikkal kapcsolatos visszaélési lehetőségekről, és arról sem, hogy az online tevékenységük jóformán bárki számára hozzáférhető, aki egy kicsit komolyabb számítógépes ismerettel rendelkezik. Másrészről azt is fontos megemlíteni, hogy az internet anonimitása egy fegyver is lehet a zaklatók/adatgyűjtők számára, ugyanis játszi könnyedséggel létre lehet hozni ma már egy hamis e-mail címet, Facebook oldalt.
Ezekbe a hibákba sétál bele Eszter is, aki online kapcsolatba kezd angoltanárával. Az egyszerű, hétköznapi beszélgetésektől indulva szépen lassan eljutnak az erotikus szóváltásokig, aminek végére egy kiszolgáltatottságra épülő, kisajátító kapcsolat épül ki kettejük között. Eszter sok-sok megaláztatás és fenyegetés után felbontja a kapcsolatot, ám az eddig váltott üzenetek és videóbeszélgetések megbosszulják önmagukat, és közhírré tétetnek az osztály egésze előtt. A megaláztatás és a gyerekekbe nevelt megfelelési kényszer viszont egészen addig üldözi őt, amíg már csak egy választás marad előtte: az öngyilkosság.
A köztudatban sem idegen már a különböző abúzusok témaköre, és nem véletlen, hogy az ez ellen irányuló cselekvések is ebben az évtizedben eszkalálódtak igazán. Az internet adta véleményszabadságnak eltagadhatatlan szerepe van a #metoo kampány kirobbanásában is, a hasonló szerveződések pedig szükségesek ahhoz, hogy a szexuális visszaélések, erőszakok sorát szépen lassan leredukálhassuk.
Az RLSM megmutatja, hogy a visszaélések nem csak a hatalom miatt kerülhetnek előtérbe, a frusztráció és a közösségi elnyomás bizony önmagukban megszülhetik az ilyen és ehhez hasonló motivációkat. Ennek a manifesztációja Peti (Vajda Kristóf), aki már jó ideje szerelmes Eszterbe, de ezt képtelen elmondani neki, így egy ennél –számára- sokkal egyszerűbb módszert fedez fel Eszter „meghódítására”. Tisztában van Csaba bá és Eszter különleges kapcsolatával, így az ő nevében kezd üzeneteket küldeni a fiatal lánynak. A történet csavarja dramaturgiailag is kiválóan lett felépítve, a film feléig meggyőződésünk lehet, hogy valóban a tanár és Eszter között áll fent a beszélgetés.
A film elkészülte nemcsak a fiatal generáció számára egy figyelmeztetés. A szülők, vagy leendő szülők számára is nagyon fontos, hogy tisztában legyenek gyermekük online ténykedésével és a veszélyek kiszűrésének metódusaival. Még fontosabb tanulság viszont az, hogy ha bár az anyagi biztonság meg is van egy családnál, az nem azt jelenti, hogy a gyermek számára ezzel minden adottá válik. Nem szabad hagyni, hogy a gyerekek teljesen elszigetelődjenek a korosztályuktól, beszélgetni kell velük, tájékozódni kell az érzéseikről, az RLSM-ben bemutatott, vagy hasonló problémákat pedig csakis odafigyeléssel tudjuk megelőzni.
Mint film: 10/8
Mint tini-thriller: 10/9
Mint kötelező alkotás a fiatalok és szüleik számára: 10/11
Ha tetszenek a kritikák, kövess engem Facebookon és Youtube-on:
https://www.facebook.com/akultblog/
https://www.youtube.com/channel/UCBVfDJhOJVC9jQAuS1INaCQ
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
