Az utóbbi évek ismeretében bátran ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt, 2019-es év az egyik legnagyobb időszak filmek tekintetében. Lezárult a Star Wars harmadik trilógiája, A Marvel pontot tett a 11 éve építgetett, 22 filmen át taglalt történetére, a Netflix pedig néhány év alatt meghatározó alakja lett az amerikai filmgyártásnak. Nézzük hát, hogy mik is voltak az idei év legkiemelkedőbb munkái.

10. V. Henrik

Alapvetően nem tartoznak a kedvenceim közé a középkort bemutató filmek, nagyon kevés kivétellel nem is igazán szegezem rájuk a tekintetem. Viszont amikor a Netflix bejelentette, hogy Timothée Chalamet került a főszerepbe, rögtön érdeklődő lettem. Ugyan a film egy remake, kifejezetten az igényesebb darabok közé tartozik, lebilincselő történetvezetéssel megfűszerezve. Leginkább a remek párbeszédekről, a gyönyörű és egyben precíz harckoreográfiákról marad számomra emlékezetes a film, és persze nem utolsó sorban egy borzasztóan kínos Robert Pattinson erőlködésről. 10/7

9. Ad Astra

Brad Pitt legújabb filmje egy szemkápráztató utazás a kozmosz mélyére egy olyan főhős látószögén keresztül, aki egész életében izolálva élt, mindenféle emberi érzelemtől elzárva. A film alapkoncepciója hasonló a Gravtációhoz, viszont itt a célkeresésen túl egy konkrét személy után indított missziót is bemutatnak számunkra. Szokatlan film az Ad Astra, és majd a teljes játékideje alatt beszippantva tartja az embert a történetébe. Emellett politikai és társadalmi kritikákat is megfogalmaz a film, amitől számomra csak még inkább a szívemhez nőtt. Nem csak szép, de okos is. 10/7,5

8. Volt egyszer egy Hollywood…

Quentin Tarantino kilencedik, és egyben legújabb filmje a ’60-as évek Hollywoodjáról rántja le a leplet, és idézi meg tökéletesen az adott kort. Mind a jelmeztervezés, mind a konfliktusok és kifejezetten a színészi alakítások teszik ezt a filmet egy túlnyújtott nosztalgiavasutazásból egy igazán értékes, és kellő tisztelettel elkészített mementóvá. A Volt egyszer egy Hollywood közel sem Tarantino legjobb filmje, de nem is a legrosszabb. Azt azért meg kell vallani, elég magasan van az a bizonyos léc. Nagyon nehéz lenne ezt a filmet elhelyezni Tarantino filmográfiájában, ugyanis teljesen eltér a rendező általános receptjétől. Nincsenek velős párbeszédek, és ikonikus szállóigék sem, viszont van egy kiváló film, remek karakterekkel, és nagy szívvel. 10/7,5

7. A világítótorony

Robert Pattinson és Willem Dafoe művészfilmje minden tekintetben egy, az előző évszázad korai szakaszát megidéző, naturalista film. Fekete-fehér stílusa, 4:3-as képaránya és a tény, hogy csupán két szereplőt mutat be az egész, egy rendkívül egyedi filmélménnyé teszi ezt az alkotást. Ízig-vérig naturalista, ez pedig bizonyára sok ember kedvét el fogja venni attól, hogy megtekintse, de ez így is van jól. Ugyanis a Világítótorony egy pszichopátiáról szóló, kifejezetten zavarbaejtő, sokszor kifejezetten perverz filmélmény. Valószínűleg jó ideig nem támad majd kedvem ahhoz, hogy újranézzem, de azt meg kell jegyeznem, rég sétáltam ki olyan összezavarodottan egy filmről, mint ahogy erről tettem. 10/8

6. Az ír

Martin Scorsese gengszterfilmjeinek nagy valószínűséggel utolsó darabja készült el idén, ami szokatlan módon a Netflixen nyitott a kizárólagos mozis forgalmazás helyett. Az ír – az előző filmekkel ellentétben - sokkal inkább egy idős ember gondolatait mutatja be a bűnözésről, annak bármiféle romantizálása nélkül. A főszereplő, Frank Sheeran tulajdonképpen a maffia végrehajtója, aki egész életét a tisztelet elnyerésére tette fel, ezért pedig lelkiismeret furdalás nélkül képes ölni is. A film bemutatja a politika és a maffia összefonódását, és azt is, hogy a folytonos háborúk hogyan nevelik ki az újabb és újabb moralitás nélküli, megvezethető generációkat. Kifejezetten fontos alkotás az Ír, amiben Al Pacino és Joe Pesci is brillírozik, De Niro viszont inkább csak unottan gyilkolgat. 10/8

5. Házassági történet

Noah Baumbach eddig is szívesen lamentált a magánélet-témájú filmek világával, a Házassági történet pedig ennek legutóbbi terméke. Adam Driver és Scarlett Johansson frenetikus alakításával egyszerűen végig szárnyal a film, ami az utolsó jelenetben a Being Alive című dal feldolgozásával teljesedik ki igazán. A filmben minden elejtett félmondat visszaköszön a későbbiekben és ezzel egy igazán érzéki, emberi hangnemet talál el. A Házassági történet mind alakítások, mind pedig forgatókönyv terén az év egyik legprecízebb darabja, amit korosztálytól függetlenül mindenkinek kötelezővé tennék. 10/8,5

4. Mi

Jordan Peele első nagy dobása volt rendezőként a Tűnj el! című horror, amivel pillanatok alatt az egész szakma figyelmét magára irányította. A Mi ennek nyomán ért révbe, és vált a napjainkban legnagyobb jóindulattal is haldoklónak nevezhető horror műfaj egyik instant klasszikusává. Tűéles társadalomkritikát fogalmaz meg az Amerikai Egyesült Államokról, és minden elnyomó berendezkedésről, mindezt pedig egy paranoid thriller köntösébe csomagolja, telis-tele easter eggekkel és metaforákkal. Lupita Nyong’o felel a film mindkét főszerepéért, és kiváló munkát végez, az alakítás abszolút Oscar-esélyes. Jordan Peele miatt pedig egyre inkább kezdem magamhoz közel érezni a horrorfilmek világát. 10/8,5

3. Rocketman

A Bohém Rapszódia komoly sikereket ért el a tavalyi évben, ennek példáján felbuzdulva már jött is a soron következő zenei életrajzi film. A Rocketman viszont nem jópofizik, és nem hazudik a nézői szemébe – mint ahogy azt tette az elődje –, hanem egy valós felemelkedés-bukás-megváltás történetet mesél el. Külön érdeme a filmnek, hogy maga Elton John is részt vett a munkálatokban, és mégsem ferdítette el a történéseket. Taron Egerton pedig egy korszakos alakítással és énekbeli teljesítménnyel tudta számomra is megérthetőbbé tenni Elton John életművét, még úgy is, hogy alapvetően nem kedvelem a musicalek világát. A Rocketman egy önironikus ember vallomása a showbizniszről, és mindarról amit a kamerák nem mutatnak. 10/9

2. Élősködők

Bong Joon Ho dél-koreai rendező már sokszor megvillantotta a tehetségét, és szerencsét próbált Hollywoodban is, például a Snowpiercer című poszt-apokaliptikus filmmel. Dél-Koreába hazatérve pedig elkészítette az elmúlt évek egyik legjobb idegen nyelvű filmjét, amiért ha nem kap Oscar-díjat, akkor semmiért. Az Élősködők nem kalandozik el a fellegekben, hanem végig a földön marad, és egy igazán érdekes, emberközeli dráma-komédia-thriller keveréket mutat be, bő két órában. A film rámutat a társadalmi szélsőségek konfliktusaira, és a kasztrendszerek hagyatékára, a társadalmi frusztrációkra és ahogy mindezek egyszerre vétózzák meg a két társadalmi osztály együttélését. A szegényebbik felének a törvények áthágása, az ügyeskedés marad, amivel a fennmaradás jegyében élniük kell. Ezt szép metaforákkal adja tudtunkra a film, többek közt ettől is vált az év egyik legnagyobb meglepetésévé. 10/9

1. Joker

A Joker egy tipikusan a ’80-as évek hangulatára és látásmódjára építő mozi, ahol az emberi érzelmek és az akkurátus karakterrajzok prioritást élveznek a látvánnyal szemben. Egy szókimondó mozi, ami felrúgja a tabukat, és bírálja, vagy legalább is megkérdőjelezi a napjaink gazdaságát és társadalmát is rövid pórázon tartó kapitalizmus koncepcióját. Néhány jelenetében, és az alapvető struktúrájában is megidézi a műfaj egyik legkiválóbb rendezőjének, Martin Scorsese-nek korábbi munkáit, a Taxisofőrt, vagy éppen A komédia királyát. Phoenix játékára mondhatnánk, hogy simán hozza azt a szintet, amit elvártunk tőle, de ez a teljesítmény ennél nagyobb elismerést érdemel. Látszik, hogy egészen sajátosan fogta meg Joker szerepét, és nem fél előhozni kaotikus érzelmeinek teljes tárházát, emellett pedig testi átalakulását sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Joker teljesen kilóg napjaink Hollywood-i filmjei közül. Felhasználja a nyolcvanas évek filmes megközelítését, és bátran vegyíti ezt napjaink képregényes őrületével.Viszont abba elég szomorú belegondolni, hogy ha ugyanez a film egy másik, hasonló karakterrel került volna a mozikba, képregényes háttér nélkül, valószínűleg a kutya nem lett volna rá kíváncsi. 10/10

További kiváló filmek az évből: The Report, Uncut Gem, Az aszfalt királyai, Star Wars IX - Skywalker kora, Bosszúállók: Végjáték, Dolemite Is My Name, A két pápa, Álom doktor.